Bocsánat a késésért, nagyon sok dolgom volt. De most végre sikerült befejeznem ezt a fejezetet. Remélem tetszeni fog mindenkinek!. :3 :D
-Neked is!
A párnája nyomott hagyott az arcán, kis csíkokban. Olyan édes volt.
A takaró éppen hogy elfedte azokat a helyeket, amiket most nem biztos hogy úgy tudnék nézni, mint az éjszaka folyamán. Selymes mellkasa hívogatta ujjaimat, hogy simítsák végig fedetlen felsőtestét. Cirógatni kezdtem puha bőrét. Rá néztem arcára, amin elbűvölő mosolya uralkodott. Egyik kezemet fejem alá raktam, hogy kicsit feljebb emelhessem buksimat. Ahogy így elnézem őt és szana-szét heverő ruháinkat, agyalni kezdtem vajon mégis mennyire lehetett jó az este.
Nagyon jó, és még finoman fogalmaztam. De erre csak a látottakból következtettem, mert semmire nem emlékszem.
-Semmire nem emlékszel igaz?- láthatta rajtam, mert tényleg a tánc az utolsó ami beugrik.
-Nem biztos, hogy jó ötlet, de tudni akarom mit műveltünk.
Felkacagott. Ennyire bolondot csinálhattam magamból egy egyszerű kéréssel?
-Mi az utolsó emléked?
-A tánc.- böktem ki gyorsan, hogy minél hamarabb folytathassa mesélni valóját. Feltornásztam magam ülőhelyzetbe, persze a takarót szorosan magam előtt tartva, az oké, hogy este nem zavar hogy lát, de most világosba ráadásul józanul..nagyon kellemetlen lenne számomra.
-Kényelmes így?- mutatott rám -Nem jössz inkább ide?- mutatott terpesztett lába közé.
Miután felvetettem vele az alsónadrágját, bemásztam terpesztett lába közé. Ő az ágy támlának én pedig csupasz mellkasának dőltem. Hátulról átölelt és simogatni kezdett.
-Nos tehát..- hagyott egy kis hatás szünetet -a tánc alatt eléggé bevadultunk és muszáj volt elmenni onnan, nem akartam, hogy mindenki minket nézzen.
~Megfogta a kezemet, és húzni kezdett a parkoló felé. Most komolyan a parkolóba akarja csinálni? Nekem mondjuk aztán mindegy, nem bírok már magammal. Egy fekete mustang irányába vonszolt. Hát mégis csak megvette. Mindig is erről az autóról álmodott.
-Csodaszép kocsid van.
-De nem olyan szép mint aki hamarosan benne fog ülni.
Értetlen fejjel néztem rá. Abban a pillanatban semmit nem értettem. Kezemnél fogva megmutatta, hogyan kell beszállni egy autóba. Annyira hülye és részeg nem vagyok, hogy ezt ne tudjam. Nagy nehezen beültem a kocsiba, de ajtó csukás helyett Hanbyult húztam magamhoz. Lassan de szenvedélyesen csókolt meg. Nyelvünk vad táncot járt, még a lábaim is remegni kezdtek. Minden porcikáját érezni akartam, ahogy meztelen testünk összeér.
-SooMin, vá..árhj..Nem fogok tudni leállni.
Nagy nehezen, de valahogy sikerült megálljt parancsolnom magamnak. Még egy utolsó, finom csókot kaptam, aztán Han becsukta az ajtót. Gyorsan beült a kormány mögé és a gázra lépett. Azt se tudtam, merre megyünk, de őszintén, nem is érdekelt. Csak az a fontos, hogy vele lehetek.
Nem tudom milyen ötlet vezérelt, de bal kezem automatikusan megindult a mellettem ülő sofőr felé. Érzékien és gyengéden simítottam végig combján, egyenesen legféltettebb kincséig. Háta megemelkedett, mellkasa megfeszült, talán még a levegő is bent ragadt. Halk, szexi morgás hagyta el édes ajkait. Csupán a hangjától is el tudnék élvezni.
Mielőtt még gondolkodhatott volna, először csak nadrágján keresztül, majd övét kicsatolva és becsúsztatva kezem boxerjába, simogatni kezdtem, a már "életre kelt" férfiasságát. Beharaptam ajkamat, és úgy néztem, ahogy élvezi amit csinálok vele. Hirtelen megragadta a kezem, nagyon megijedtem, majd ködös tekintetével fordult felém.
-Ha azt akarod, hogy ne itt élvezzek el, akkor most kihúzod onnan!
-Igenis főnök.- majd rögtön kikaptam kezemet alsónadrágjából.
Nagyon viccesnek találtam húzni az agyát.
Már vagy fél órája utazhattunk, amikor még mindig nem bírtam magammal. Gondoltam Hanbyulnak sem fog ártani egy kis emlékeztetés, hogy miért is indultunk el.
Szépen lassan húzni kezdtem felfelé a ruhámat, amit észre is vett és lassítani kezdett, két ujjammal kényeztettem magam a csipkén keresztül, majd agyát húzva, lassan benyúltam bugyimba.
Sosem szerettem ezt csinálni, de a cél érdekében mindent muszáj, így eljátszottam.
Az autó megállt, Hanbyul pedig nekem esett. Húsos párnái tépték ajkaimat. Mintha nem is önmaga lenne, elméjét a benne lakozó állat uralja, ami testét is irányítása alá vonta.
-Szerencséd, hogy megjöttünk.- mondta két csók között.
Sietve kitárta az autó ajtaját, majd az én oldalamon lévőt is és karjaiba kapva felsétált a lakásába. Mialatt karjaiban tartott, nyakát kezdtem forró levegővel és izzó csókokkal izgatni. Torkából halk morgások törtek fel, olyan izgató volt így látni. Nagy léptekkel igyekezett az ajtóhoz, amit másodpercek alatt sikeresen ki is nyitott.
Gyönyörű és hatalmas volt annak ellenére, hogy ez csak egy "kisebb" lakás. Le nem téve erős karjaiból, a hálószoba felé vette az irányt. Egy hosszú folyosó vezetett a szobába, ahol elsőként az óriási franciaágyat pillantottam meg.
Finoman lefektetett az ágyra, majd fölém mászott. Csókolni kezdett, néha-néha simogatni. Ajkaimat gyengéden tépni kezdte, ami csak jobban feltüzelt. Már érezni akartam, nem kellett már egyikünknek sem előjáték, amit a felettem lévő srác is jól tudott. Megemelte hátamat és hirtelen mozdulattal levette rólam kis ruhácskámat, ami a négy sarok közül a legtávolabbikba landolt. Miután már csak egy bugyi volt rajtam átvettem az irányítást. Izgalmamban azt se tudtam mit is csinálok, vagy hogy hogy kellene azt csinálni, amit éppen tenni akarok. Letéptem róla a felsőjét majd gyorsan nadrágjának övét is kicsatoltam, sietősen lerángattam azt boxerével együtt. Szembe találtam magam egy hatalmas nagy, sőt már óriásinak mondható pénisszel.
-Te jó isten...- sóhajtottam kéjesen.
HanByul kacagni kezdett, majd két ujjával intett, hogy térjek vissza ajkaihoz. Egymáson feküdve kóstolgattuk a másik párnáit. A hátát kezdtem gyengéden karmolgatni amire Han belemarkolt mellembe. Rám emelve tekintetét vad, perzselő tűzet láttam, ami csak még jobban , ha ezt még lehet fokozni, elvette az eszem. Ajkamtól egészen nyílásomig csókolt végig. Szétnyitotta lábamat, befészkelte magát közéjük és belém vezette teljes hosszát. Hangosan nyögtem a meglepettségtől, nem vártam hogy ilyen hirtelen kitöltsön. Lassan mozgott végig a szemembe nézve amitől zavarba jöttem. HanByul csak mosolygott. Imádom a mosolyát. A tempót növelve egyre mélyebbeket lökött, elérve azt a pontot ami elvezet a gyönyörig. Hogy még mélyebbre jusson lábaimat összekulcsoltam. Hangos nyögésekkel telt meg a szoba. Az esti holdfény bevilágította a szobát, így láthattam a hasán lévő izzadságcseppeket. Annyira izgató volt ahogy izzadt tincsei a homlokához ragadnak. Elértük a leggyorsabb tempót is, közel éreztem az orgazmust.
-Han..HanByul..mégh egyh kicsit..ahh.- beszélni is alig tudtam.
HanByul nyögni kezdett felettem ami elég volt ahhoz hogy elélvezzek. Még néhány lökés után ő is követett. Rám nehezedve próbálta helyre állítani légzését. Miután ez sikerült is neki legurult rólam bemászott a takaró alá, majd engem is betakart.
-Még mindig csodálatos vagy.- puszilt homlokon.
-Ja, gondolom..- nevettem.
Simogatni kezdett, lassan el is álmosodtam és szorosan hozzábújva álomba merültem.
-...nos hát körülbelül ennyi történt.
Huhaa hát ezt nem gondoltam volna magamról. Teljesen meglepett a viselkedésem, ennyire hiányom volt?!
-Most mit vagy ezen meglepődve? Szerintem nagyon jó volt. Már hiányoztál.
-Jaajj, ne mond már ezt. Így is eléggé zavarban vagyok.
Aranyosan rám mosolygott, kicsit meglökte a hátam, jelezve h ki akar szállni az ágyból. Szorosan szorítottam a plédet, amíg összeszedtem a szétdobált ruháimat. Nagyon nem volt kedvem felvenni a ruháimat, HanByul felé fordultam, nagy boci szemekkel néztem rá.
-Igen, mit szeretnél?
-Háát..- lépkedtem közelebb hozzá, lábujjhegyre álltam és a fülébe suttogtam. -ha nem lenne nagy gond, kérhetnék tőled egy pólót és valami nadrágot?
Kinevetett gyerekes viselkedésem miatt, elindult a szekrénye felé de útközben még összeborzolta a hajam. Odasétált a ruhákkal teli gardróbjához és kutatni kezdett. Addig én, míg nem figyel, gyorsan megkerestem a fehérneműmet. Vissza akartam állni eredeti helyemre, de hirtelen egy póló landolt a képembe.
-Fúú hát köszi, ennél kedvesebben nem is adhattad volna.- kacsintottam.
-Add vissza, akkor megpróbálom még egyszer, hogy kérésednek eleget tudjak tenni.
-Háhh még mit nem!- belebújtam a hatalmas méretű ruhába.
-Nem is kell nadrág, pont jó.
-Ez hol jó neked?- kérdeztem értetlenkedve, hiszen a hátsóm mégis csak kint volt. -Nadrágot, most!
-Igenis kapitány!- tisztelgett.
Újra visszabújt szekrénye mélyébe, nadrágot kutatva. Én eközben fogtam magam és gondoltam addig felfedezem a házat. Kiérve a szobából tátva maradt a szám. Fehér falak, szépen berendezett nappali, modern konyha, a legújabb kiegészítőkkel. Csodálatos. Ez a lakás tényleg HanByul tulajdonságait tükrözte. A nappaliban sétálgatva eljutottam egy olyan szekrénykéhez, ami a különböző díjakat tartalmazta rengeteg kép társaságában. A fotók többnyire a bandáról és Han családjáról készültek, de volt egy kép, pontosan középen, ami minket ábrázolt. Az első évfordulónk volt és én pont HanByul arcába nyomtam a tortát. Az emlék miatt kuncogni kezdtem, kicsit el is érzékenyültem. Két kar szorított magához és csókolt gazdájuk a nyakamba.
-Milyen jó is volt akkor.
-Igen, akkor még fontosabb voltam mindennél.
-Ne kezd el mégegyszer légyszíves. Tudod jól, hogy nem tudtam mit csinálni.
-Persze, te sosem tudsz semmit sem magadtól, mindig azt kell csinálni amit más mond igaz?
-SooMin, kérlek.
-Jó, inkább csinálok valami reggelit.
Kiszabadítottam magam karjai fogságából, felvettem a kanapéra rakott rövid nadrágot és a konyhába vettem az irányt, hogy valami laktatót készítsek. HanByul nem szólt hozzám, csak csendben leült az asztalhoz és nézett. Jobb is volt, hogy nem szólt semmit, így legalább valamilyen szinten meg tudtam nyugodni. Sürögtem-forogtam a konyhába hol ezért, hol azért. Rövid időn belül el is készült a tükörtojás baconnel, amit az éhes fiú elé raktam. Egyik felét neki, másikat pedig magamnak szedtem ki tányérra.
-Hmm ez nagyon finom volt, köszönöm.- simogatta teli hasát.
-Egészségedre.
-Elpakolok, te addig pihenj egy kicsit, aztán kimehetnénk sétálni, ha van kedved.
-Remek ötlet.- örültem meg, és lassan, teli hassal visszasétáltam a hálószobába. Ráfeküdtem az ágyra és a plafont bámultam. Aztán hirtelen beugrott valami, a telefonom. Basszus, basszus, basszus. A buli óta nem kapcsoltam vissza. Gyorsan előkutattam a telefonomat és bekapcsoltam. Kellett egy kis idő míg felébred álmából. Első értesítésem 32 nem fogadott hívás és 14 sms. Basszus, basszus és megint csak basszus. HyunJi meg fog ölni, nagyon mérges lehet. Mint az űzött vad rohantam egyenesen a konyhában serénykedő fiúhoz, aki miután meglátott értetlen arckifejezéssel bámult rám.
-Kérlek vigyél haza!
