4.fejezet

*HyunJi szemszöge*

Miután Niel visszaadta a bikini felsőm, egy nagy csattanást hallottunk. Mindenki odakapta a fejét.
-Mi volt ez?- kérdezte Chunji.
-Nekem van egy tippem.- amikor SooMin elfutott mellettünk, gondoltam, hogy egy pofon csattant el.
-SooMiiin!!!- utána rohantam.

*L.Joe szemszöge*

-Ez ugye nem az volt, amire gondolok? Mondjátok, hogy nem vesztek össze!- Nielnek sajnos igaa volt.
Fogtam magam és Changjo irányába indultam.
-Te idióta barom, muszáj megbántanod állandóan?
-Én nem bántottam meg, vagyis nem akartam.
-Nekem ne magyarázz!- a pólójánál fogva megemeltem egy kicsit, nem bírtam higgadt maradni.
-Hé, haver, nyugodj meg, majd megoldják, te ne szólj bele, hagyd rájuk.- C.A.P mindig higgadt magatartása most is megnyugtatott.

*Changjo szemszöge*

-Esküszöm, kiengesztelem, ne haragudj haver!
-Ajánlom! Srácok, egyelőre most hanyagoljuk a tervünket.- közölte velünk L.Joe.
-Na és a buli?- aggódott Ricky a buli miatt.
-Azt megtartjuk, de a leitatásuk most elmarad.
A fiúk visszamentek a partra, én pedig egy elhagyatott részhez sétáltam gondolkodni. Most mit csináljak? De hát semmi rosszat nem mondtam... Na jó de, de nem gondoltam komolyan. Most őszintén, mit is érzek iránta? Nem lehetek szerelmes, ugye?

*a fiúk szemszöge*

-Miért nem veszik észre, hogy, értitek..?!
-Tudod Niel, Changjo elég makacs, SooMin pedig nem fog először lépni, ezt már tudhatnád.- mondta L.Joe
-Nem kéne beszélnünk HyunJival? Ő talán előáll valami ötlettel.
-Chunji, ez remek ötlet! akkor irány HyunJi!!- ugrottak fel egyszerre.

*HyunJi szemszöge*

Miután SooMin megnyugodott és felvidítottam, kiküldtem a tengerhez, hogy egy kicsit kiszellőztesse a fejét. Éppen hogy barátnőm kiment, a fiúk váltották.
-Hát ti?
-Figyelj! Lehet, neked is feltűnt már, hogy Changjo érez valamit SooMin iránt és ez fordítva is igaz.- kezdett bele bátyám a mondandójába. -Szóval, mi lenne, ha segítenél összehozni őket?
-Eszem ágában sincs!
-Hogy mi? De miért?
-Mert nem akarom, hogy SooMin csalódjon, majd ha maga is rájön, hogy szereti Changjot majd akkor segítek ha kell. Addig is jobb, ha nem szólok bele, és ajánlom, hogy ti se lépjetek közbe!
-Ezt nem értem, nem akarod, hogy boldog legyen?
-Ti fiúk tényleg nem értitek a lányokat. Na figyeljetek! Ha Changjo bevallja magának, hogy szerelmes SooMinba, akkor boldog lesz, ha viszont közbe szólunk, akkor felléphet az a probléma, hogy Changjo csak azért lesz SooMinnal, hogy ne piszkáljátok. És nem akarom, hogy SooMInnak összetörjön a szíve. Szerintetek SooMin nem mondta, mit érez Changjo iránt? A lényeg az, Hogy ne csináljatok semmit, oké?
A fiúk tátott szájjal bámultak.
-Megértettétek?
-Igen.- válaszoltak egyhangúan.
Na jó, akkor most már csak Changjora várunk.

*SooMin szemszöge*

Kint sétáltam a parton, amikor Changjot véltem felfedezni egy hatalmas kősziklán. A legszívesebben elmentem volna mellette, de ehelyett odaültem mellé.
Nagy kerek szemeivel nézett rám. Nem értette, hogy miért vagyok vele. Magam sem értettem. Hosszú időn keresztül bámultuk a tengert, mikor végre megszólalt.
-SooMin, én nagyon sajnálom. Nem kellett volna ilyeneket mondanom. Nagyon jó alakod van. És nem akartalak megbántani. Meg tudsz nekem bocsátani?
-Tudod Changjo, én megbocsátok neked, de nem tudom, mikor fogsz megint beszólni. Kezd ebből elegem lenni.
Nem szólt semmit. Mind a ketten visszafordultunk a tenger felé. Ahogy így mellettem ült, tényleg rájöttem valamire, igen most már magamnak is bevallom.
-Changjo..?
-Hmm?
-Kedvelsz engem?
-Miért kérdezed ezt?
-Szerinted? Ne legyél ennyire hülye. Őszintén, mit érzel irántam?