2014. november 26., szerda

18.fejezet


-Bulizni akarok! Most! -ugrottam be szó szerint a nappaliba, ahol a többiek nyál csorgatva néztek valami dögunalmas reklámot a tévében. Teljesen levegőnek néztek. -Hahóó! Halljátok? -lépek a tévé elé és tellegetek a kezeimmel, vegyenek már végre észre. Erre bezzeg felfigyeltek. 
-Mit mondtál? -kérdez C.A.P, miután megtörölte a száját. Ezen nevetnem kellett. 
-Úgy néztek ki mint valami zombik. -szakadok a látványukon. -Mivel nem figyeltetek rám, elmondom még egyszer. Bulizni akaroook! -üvöltöm és egyesével mindegyiket felrázom. 
-Sooo..miii..nn áá..áállj máá..áár meeg. -mondja Ricky, miközben azon ügyködik, hogy ne rázzam ki agyát a helyéről. 
-Na? Mit szóltok? -állok le, és reménykedve várom a válaszukat. A képüket bámulva lehangolódok, talán mégsem lelkesednek annyira az ötletemnek. Félve Changjora pillantok, hogy csináljon már valamit, de a mielőtt megszólalhatna, a srácok és Hyunji egyszerre ugranak fel, egyszerre kiáltva, hogy: Let's go! A szívverésem is megállt ijedtemben, de aztán én is csatlakoztam a kis bandához. Amikor ránéztem a még mindig ülő fiúra, láttam, hogy mosolyogva engem néz és ez boldoggá tett. Szeret engem, tudom hogy szeret. 

-Ajj mit vegyek fel? -kérdezi Ji miután megegyeztünk, hogy besétálunk a városba, és keresünk a part mentén egy szórakozóhelyet. Emellett azt is megtárgyaltuk, hogy kilenckor indulunk. Addig volt még öt óránk. Az rengeteg, még úgyis, hogy tudom, hogy milyen sok idő mire elkészülünk. Hyunji a szekrénye előtt álldogált és azon idegeskedett, mit vehetne fel az este. Hyunjit ismerve, ha sokáig hagyom hogy kétségbeesetten keresgéljen, nem megyünk semmire csak felidegesíti saját magát is és engem is. Úgyhogy mielőtt robban, azelőtt hatástalanítom. 
-Kapd fel a tárcádat és gyere. Lent várlak. -kezembe vettem a pénztárcám és lesiettem a lépcsőn, ki a ház elé. Az volt a tervem, hogy körbenézünk a kirakodós árusoknál. Csak lesz ott valami olyan ami megtetszik neki. Meg amúgy is, nekem sincs ötletem mit vegyek fel az este. 

Ahhoz képest, hogy délelőtt esett az eső, most nagyon jó idő, sőt túl jó is. A nap erősen tűzött. 
-Mi tartott eddig? Azt mondtam csak kapd fel, az nem telik tíz percbe. -oktatom Hyunjit, aki végre méltóztatik elkészülni. 
-Sajnálom unnie, csak elköszöntem...
-Nieltől. -fejezem be mondatát, majd mosolyogva tekerem fejem ide-oda. -Mehetünk végre? 
-Ühüm. 

Útközben mindenféléről beszélgettünk, természetesen arról is mi is volt pontosan Niel és Hyunji közt. Elmondta, hogy mindig is oda volt érte, hogy milyen kedves volt vele, hogy mindig figyelte, az első csókjukat, azt amikor részegen egymásnak estek a fiúk előtt és az első együttlétüket, amire szinte nem is emlékeztek, hiszen az alkohol elhomályosította az emlékét. 
-Figyelj, ha azt vesszük, még nem feküdtetek le. -húzogattam szemöldökömet. 
-Uhh, igazad van. Akkor még emlékezetessé tehetjük az elsőt. -örvendezett mellettem. Bólintottam. Erről én mind lemaradtam, mert titkolózok előtte. Ha nem lettem volna akkor Changjoval, vagy nem sunyiba, akkor észreveszem a jeleket, ott lehettem volna mellette és rögtön mesélhette volna, nem kellett volna ennyit várnia. Csalódtam magamban. Nem voltam ott neki amikor kellett volna. Bánt, hogy későn tudtam meg ezeket. 
-Ne haragudj unnie, tudom hogy most ez neked nagyon rossz. Ígérem nem fogunk előtted semmi ilyesmit csinálni. -simított végig hátamon. 
-Eszedbe ne jusson! És nincs semmi bajom. Jól vagyok. -tényleg jól voltam, leszámítva, hogy titkolózok és bűntudatom van és félek, de tényleg jól vagyok. Szeretem, hogy Changjo mellettem van. -Ne merészelj máshogy viselkedni, csak azért mert Hanbyullal volt ami volt. 
-Rendben. -mosolygott. 
-És L.Joe mit szólt hozzá? Vagy a többiek. -kérdeztem ami valójában a leginkább foglalkoztatott. 
-Hát Byunghun azt mondta, hogy ha megbánt akkor addig élt de aztán elröhögte magát. -kuncogott ő is. -A többiek azt mondták, hogy mindig is sejtették, hogy köztünk lesz valami. 
-Ó, igazán? Ennek örülök. 
-De miért kérdezed? 
-Csak érdekelt, mit szólnának, ha valamelyikünk összejönne az egyikkel. 
-A bátyó azt mondta, sokszor volt ez téma náluk. -rögtön felcsillant a szemem. 
-És? 
-Amikor már annyira jóban voltak, hogy megbíztak a másikban, kötöttek egy olyan, hát minek nevezzem, alkut... -bökte ki. -...hogy egyikőjük lány testvérével, vagy a banda közé tartozó lánnyal nem jönnek össze. -nagyot nyeltem. 
-Akkor ti hogy? 
-Byunghun azt mondta, hogy mivel mi már ez előtt eléggé össze voltunk melegedve, hogy ebbe megállapodtak volna, hogy a miénket engedték. 
-Ó. -csupán ennyit tudtam kinyögni. 
-De ne aggódj, nem lát rá senki sem nagy esélyt, hogy te meg Changjo valaha is együtt lennétek. -nevetett. 
-Hogy jön ide Changjo? Könyörgöm ne említs minket egy mondatban. -játszottam a szerepemet. 
Az út további részében nem beszélgettünk. Hyunji a tengert csodálta, néha elejtve egy de gyönyörűt, de itt be is fejezte. Én a hallottakat próbáltam felemészteni. Ezek szerint ez az oka, amiért "nincs" köztünk semmi. Gondolom Changjo túl büszke, hogy megszegje az ígéretét. Ha egyáltalán ezt büszkeségnek lehet nevezni. 
-Mit fintorogsz? -áll meg előttem Ji. 
-Nem is fintorgok. 
-Na persze. Ezt nézd! -ellépett előlem és a szemem elé tárult a Mennyország. Észre sem vettem, hogy megérkeztünk. Ez maga a Paradicsom. Minden árusnál szebbnél szebb ruhákat láttunk, amik azért kiabáltak, hogy vegyük meg. Az agyam kikapcsolt, elfelejtettem az összes problémámat és csak élveztem az életet. 
Minden bódénál megálltunk, de tényleg mindegyiknél. Megkóstolhattuk a különböző finomságokat, a házi pálinkák összes fajtáját megismertük, hála egy idős néninek. A fiatal srácok akik mellett többször is elmentünk, mindig köszöntek és integettek. Mi persze jókat nevettünk az egészen. Rengeteg ruhát felpróbáltunk, hátha valamelyik elnyeri a tetszésünket. Igazából mindegyik nagyon szép volt, de sajnos nem vehettünk meg mindent. Eddig mindketten vásároltunk két lenge kis szoknyácskát. Nem hagyhattuk ott őket. Az egyik ruha ugyanolyan volt mindkettőnknek. Félpántos, vajszínű ruhácska, az oldalán egy gyönyörű virággal. A pántján pedig szintén, az oldalához hasonló kis virágok díszelegtek. A másik ruha egy szimpla testhez simulós koktél ruha volt. De mégsem voltunk meggyőződve arról, hogy ez lenne a tökéletes az estére. 
-Úgy kínoznám Nielt.
-Hmm? Mégis hogyan? -fordulok Hyunji felé.
-Felvennék valami minit. 
-Van egy ötletem. -bökök fejemmel egy árus irányába. 
-Ó. Kis k*rvák leszünk? -dörzsöli össze tenyerét és gonosz vigyor telepszik arcára. 
-Tudtam én, hogy van benned ilyen is. -nevetek.
-Na mert benned nincs ugye? -vág vissza nevetve.
-Nem vitatkozhatok ezzel. 

Megpakolva kapkodtuk lábainkat, késésben voltunk. Végülis sikerült eldönteni mibe megyünk az este. Ha már imponálni szeretnénk a fiúknak, kitesszük ami van. Egy nagyon apró, de még ízléses kis
farmer shortot vettünk, hozzá pedig egy cső toppot, ami éppen hogy eltakarja a mellünket. Csorgatni fogják a nyálukat. Az tuti. 
Az utolsó pár métert már rohanva tettük meg. A srácoknak hűlt helyüket találtuk csak mikor beléptünk a házba. Hyunji a konyhába nézte meg őket, én meg felsiettem a lépcsőn, hogy az emeleten keressem őket. 
-Igyekezzetek. -jött a hang mögülem, mire megfordultam és Changjoval találtam szembe magam. Egy szál törölközőben állt előttem, vizes hajjal ami rátapadt a homlokára. Egy vízcsepp éppen legördült nyakától, végig futva felső testén. A szívverésem leállt egy pillanatra, levegőt is alig kaptam és az állam is leesett. Üvölteni tudtam volna örömömben, hogy így látom. Ő bezzeg élvezte, hogy ilyen helyzetbe tudott hozni. Vigyorgott mint a vadalma. Köcsög. 
-Sehol se...Á Changjo. Végre valaki. -jött fel az emeletre barátnőm, akit egyáltalán nem zavart hogy ez a félisten így áll előtte. -Többiek? 
-Készülődnek, nektek sem ártana. Két óra alatt megint nem készültök el. -nevetett fel gúnyosan. Valamilyen szinten igen szexi amikor így viselkedik. 
-Figyeld csak hogy elkészülünk. -veti oda a fiúnak. -Én fürdök előbb! -kiáltja oda majd berohan a szobába. 
Fejemet fogva sóhajtok. Sose nő fel. Erőt veszek magamon és én is elindulok készülődni. Sokk hatásként ér, amikor vizes felső teste hozzáér a hátamhoz. Megfagyok egy pillanatra és lélegzet visszafojtva várom a folytatást. Nedves haja a fülemet csiklandozza, forró leheletével a égeti bőrömet. 
-Este folytatjuk, amit elkezdtünk. Benne vagy? -kérdezi vággyal teli hanggal. Majd rácsapott a fenekemre én pedig mint egy idióta, a vállam fölött integettem neki. Még hallottam, ahogy halkan nevet rajtam, majd mind a ketten bementünk a szobánkba. A csukott ajtónak dőlve próbáltam észhez térni. Hyunji ekkor lépett ki a fürdőből. 
-Ezt meg mégis hogy csináltad? -kérdezem meglepődve, ugyanis lezuhanyzott és hajat is mosott. 
-Megmondtam, hogy elkészülünk. Kapkodd magad aranyom. Megmutatjuk ennek a kölyöknek, hogy nem ránk kell majd várni, hanem rájuk. Amúgy miért vagy ilyen piros? 
-Na vajon? Idáig futottunk. -hazudtam. 
Hyunji legyintett és betolt a fürdőbe. Bár ez mind magamtól is ment volna. Miután kiadta a parancsot, hogy tempózzak, becsukta mögöttem az ajtót. Gyorsan levetkőztem, beálltam a zuhanyzóba, ahol hajat mostam és gyorsan meg is borotválkoztam. Tényleg szélsebesen munkálkodtam a fürdőszobában. 

Máson sem járt az agyam, csak is Changjo ajánlatán. Azt akartam tökéletes legyen. Tökéletes, mint a könyvekben. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése